A két csapat első hivatalos összecsapására évtizedeket kell visszamennünk a BEK/BL történelmében. A felek először a 75/76-os évadban, a BEK (a Bajnokok Ligája elődje) elődöntőjében futottak össze, s akkor egyértelműen a német gárda számított a párharc esélyesének, mivel ekkortájt egész Európát a bajor sztárgárda uralta, amit remekül támaszt alá az is, hogy a München 1973 és 1976 között háromszor is elhódította a rangos serleget. Ebből már lehet következtetni, a '76-os elődöntő végkimenetelére. Az első mérkőzést a Santiago Bernabéu stadionban rendezték, mely a helyiek véleménye szerint az egyik legszerencsétlenebb összecsapás a királyi gárda történelmében. A végeredmény 1-1, ám a müncheni visszavágó előtt csökkentette a spanyolok esélyeit, hogy a Bernabéuban Martínez és Velázquez is komolyabb sérülést szenvedett, s nem léphetett pályára az Olimpiai stadionban. "Őrültséget tettem!" Az első mérkőzés lefújása után a Bernabéu soraiból egy magáról megfeledkezett Real Madrid szimpatizáns berohant a pályára, s letámadta majd meg is ütötte a találkozó osztrák bíráját Linemayert, ezt követően pedig még a bajorok kapusának, a legendás Sepp Maiernek is nekiugrott. A Jaime nevű szurkolót természetesen azonnal letartóztatták, majd jó egy hónappal az incidens után a Diario AS nevű spanyol sportlap is meginterjúvolta. Jaime elmondta: "Amit azon az estén tettem az egy teljesen őrült dolog volt" - fogalmazott az elkövető. Az elkövető tette a Real Madridra nézve is komoly következményekkel járt, ugyanis az eset után az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) három mérkőzésre bezárta a Santiago Bernabéu stadiont. A blancók egy másik stadionban voltak kénytelen játszani hazai mérkőzésüket, ráadásul a rendelkezés azt is leszögezte, hogy a stadionnak legalább 300 kilométerre kell lennie a Bernabéutól. Ezen kívül még anyagi bírságban is részesült a királyi alakulat, így nyugodtan mondhatjuk, hogy Jaime tette nem csak elkeserítő volt, de komolyan hátráltatatta magát a klubot is. Az 1976-os elődöntő első mérkőzésén a csapatok a következő felállásban léptek pályára: Real Madrid: Miguel Ángel; Sol, Benito, Camacho, Pirri, Rubiñán; Netzer, Del Bosque, Velázquez (Vitoria, 34. perc); Santillana és Roberto Martínez (Guerini, 64. perc). Bayern München: Maier; Hansen, Beckenbauer, Horsman, Dümberger; Roth, Schwarzenberck, Hoeness; Kapellman, Müller és Rummenigge. Amancio utolsó meccse Az első meccsen, mint már arról korábban beszámoltunk 1-1-es eredmény született, így a müncheni visszavágó előtt a Bayernnek volt nagyobb esélye arra, hogy bekerüljön a fináléba. A Real Madridot meglehetősen ellenséges légkör fogadta Münchenben, köszönhetően a német médiának, mely orgánumok a királyi együttes ellen próbálták hangolni az olvasó közönséget. Breitnert és Netzert - a Madrid két német játékosát - vagy 74 ezer fanatikus szurkoló fütyülte, amikor kivonultak az Olimpiai stadion gyepére, s a fütty akkor sem akart abbamaradni, amikor az imént említett két kitűnőség a labdához ért. A Bayern hihetetlen elánnal rohamozott, s végül 2-0-ra megverte a fővárosi alakulatot, amivel '74 és '75 után újra bekerült a BEK döntőjébe, amit egyébként megismételt mérkőzés után meg is nyertek a "bőrnadrágosok", legyőzvén egy másik madridi csapatot, az Atléticót. A müncheni visszavágón a Bayern és a Madrid a következő csapattal lépett pályára: Bayern München: Maier; Hansen, Beckenbauer, Horsman, Dümberger; Roth, Schwarzenberck, Hoeness; Kapellman, Müller és Rummenigge. Real Madrid: Miguel Ángel; Sol, Benito, Pirri, Camacho; Breitner, Del Bosque, Netzer; Amancio, Santillana (José Luis, 63. perc) és Gue